Látnivalók, Szabadidő,
Település Története
Látnivalók
- SEBES-KÖRÖS FOLYÓ: A Sebes-Körös folyó Romániában és Magyarországon, egyike a Körös három fő mellékfolyójának. Komádi külterületén halad el a folyó mely a kenusok és egyben horgászok kedvelt helye. Tiszta vize és hirtelen mélyülő törései, erős sodrása kiszámíthatatlanná teszik ezt a csodálatos vadvizet. Halfaunája bőséges, megtalálható a legtöbb ragadozó halfajunk (csuka, süllő, harcsa, domolykó, balin, sügér), békés halak (ponty, amur, keszegfélék). Vízhozama erősen függ a román határ közelében lévő Nagyvárad melletti víztározótól. Télen, koratavasszal jellemző a magas vízállás, tavasz vége felé, ahogy az esős időszakok lecsökkennek a vízállás is vele csökken, nyáron pedig eléri a csökkenés a tetőpontját, melynek hatására helyenként át lehet sétálni a folyón. Az alacsony vízállás hatására a folyómeder kezdett eliszaposodni a sekélyebb mederrészekben és a vízi növényzet átvette az uralmat. A mélyebb szakaszokon, főként az agyagos meder a jellemző, de kavicsos és homokos részek is előfordulnak. Sodrása, mint a nevében is megtalálható “sebes” igen erős, gyors folyású vadvíz, ennek hatására erőteljesen alakítja a medrét, nem ritkák az úgynevezett “mederszakadások” (törések), melyek kiszámíthatatlanná teszik a folyót. Nem ritkák a többméteres törések ezért fokozott óvatosság kell a folyóban tartózkodóknak. forrás: komadi.hu
- A TV-torony: A komádi Tv torony 1968-ban épült, hivatalos magassága 185,5 méter. Magyarország egyik legmagasabb vasbeton szerkezetű építménye. A torony alapja 5 méteres mélységű, 21,5 méter sugarú betonlap, ami az egész szerkezet stabilitását biztosítja. Közreműködésével valósul meg Kelet-Magyarország digitális és analóg rádió-televízió műsorszórási lefedése.
- Református templom (Hősök tere):1839-ben épült a korábbi leégett templom helyén. A berendezés is a 19. századból való.
- 1848–49-es emlékmű:Győrfi Lajosszobrászművész alkotása
Szabadidő
- Civilszerveződések hagyományápoló rendezvényei:
- Gyermeknap,
- Hagyományőrző Lovas napok,
- Szüreti felvonulás és bál,
- Városnap és Kulturális Expó,
- Adventi gyertyagyújtások
- Helytörténeti kiállítás várja az érdeklődőket
- Élő népművészeti ág a Komádi vászon- és fehérhímzés.
- Komádi horgásztó
- Vadászat
Érdekességek
A Komádi Vásár
Az ismert források szerint 1891-ben rendezték meg az első vásárt a faluban. A vásárnak hamar nagy híre lett, mivel nem csak a mindennapi eszközöket árultak, hanem állatokat is vehettek a vásárlók. Szinte minden vásárnál tele volt a vásártér, Erdélyből is rendszeresen érkeztek vevők és kereskedők. A vásár hamar kinőtte magát a vásártérről. Tehát a vásárt áthelyezték a Malom és a védgát között lévő hatalmas legelőre. Végül 1939-től ez lett a komádi vásár végleges helye, melyet filmekben és könyvekben is gyakran emlegetnek. De sajnos már ez történelem……
Település története
- Komádit, mint magyar települést 1091-ben említik először, majd 1214-ben, amikor is egyik lakosa került a Váradi Regestrumba. Ekkor Comad formában jegyezték fel a település nevét. 1243-ban szintén magyar településnek említik, azonban más népcsoportok is élhettek ebben az időben, a faluban. A tatárjárásidején a falut a tatárok, kifosztották, felégették, a népet elüldözték. A lakosok a közeli mocsárvidékbe menekültek. 1351-ben már nagy faluként van nyilvántartva. Az első ismert birtokosok akik megtelepedtek itt, a Komádi család volt, valószínűleg innen származik a település neve is. 1526-ban Kis-Komádit, az akkor már nemes falunak ismert települést a törökökelpusztították, ezen időkben veszett el a híres „Rákos-hímzés”, ami nemes ereklye volt. 1630-ban 2680 lakossal mezőváros lett, nemesi privilégiummal. 1715-ben a falu szinte teljesen lakatlanná válik, mivel az előző időkben aszály volt a vidéken, sőt ellenséges csapatok is támadják. Nem sokkal ezután már 63 lakosa volt a falunak majd két évvel később a pestis pusztított a faluban. Ezek után a folyamatos aszályokkal küzdő lakosság az 1800-as években sem nyugodhatott meg, hiszen akkor kolerajárvány volt ami még háromszor ismétlődött meg.
- 1842-ben fejezik be a reformátustemplom építését. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcbanmintegy 50 fő vett részt a faluból. 1849-ben több mint 200 hadifogoly elszállásolásáról kellett gondoskodnia a településnek.
- A kiegyezésután megindították a Kótpuszta-Nagyvárad vasútvonal építését. Az első világháborúideje alatt nagyobb események nem történtek a faluban, a hazánkba betörő román hadsereg fosztogatása sem volt számottevő. 1923. novemberében kezdődött meg az áramszolgáltatás a faluban, bár a lámpák órától és évszaktól megfelelően égtek.
- Az 1925-ös árvíz áttörte a falu gátját, majd termőföldeket öntött el hatalmas magasságban. A második világháborúbana község körül súlyos harcok folytak, 1944 március végén a németekmegszállták a falut. Ugyanazon év október 6-án 6 napig tartó szüntelen harc kezdődött, mind a bel- és mind a külterületeken is. Az oroszok nem szállták meg a falut, mivel a németek üldözése volt a fontosabb feladatuk. 1956-ban csak a falun belül voltak szerveződések, azonban harcra nem került sor. Az 1990-es években az ipari létesítmények megszűntek. 2001. július 1-jétől Komádi városi rangot kapott. (forrás: Wikipedia – Dr. Makai Sándor könyve alapján)
